Kedvenc találós kérdéseim
Már szóba került, hogy egy-egy óvodáskorú gyerekeknek rendezett házibulin jól jöhet néhány előre kitalált közös játék, de tapasztalatom szerint pihenésképpen a vendégek szívesen megfejtenek egypár jó találós kérdést is.
Mivel a lányom mellett én is nagyon megszerettem a fejtörőket, így már komplett gyűjteményem van az interneten vagy ilyen-olyan újságokban megjelent találós kérdésekből, amit most közkinccsé is teszek.
Állatos találós kérdések:
- Éppen olyan, mint a kefe, mégsem fésülködhetsz vele. (sün)
- Fúr-farag, de mégsem ács, kopog, mint a kalapács. Fák orvosa, doktora, erdőben az otthona. (harkály)
- Tollazatom színes, pompás, megismétlem a mondókád. (papagáj)
- Lassan, vánszorogva mászom, a házamat sose látom. (csiga)
- Púp a hátán, de nem bánja, sivatagot körbejárja. (teve)
- A füledbe zizegek, meg is csíplek, ha lehet. (szúnyog)
- Szépnek tart felnőtt és gyerek, pedig csúf hernyóból kelek. (lepke)
- Szürke színű a bundája, hosszú, vékony farkincája, finom sajt a vacsorája, ravasz macska les reája. (egér)
- Éjjel-nappal hálót szövök, és azon át föl-le jövök. (pók)
- Vízben élek, brekegek, ismertek-e, gyerekek? Szúnyoglábon élek, a gólyától félek. (béka)
- Icipici lánynak pettyes a ruhája, kezedre ül, elszáll, s csak bámulsz utána. (katica)
- Az erdőket járja, nevét kiabálja. (kakukk)
- Icike-picike, ugrik, mint a fittyfene. (bolha)
- A bajusza az égnek áll, a borbélyhoz mégse jár. A konyhában üldögél, egeret fog, azzal él. (macska)
- Sziklaszirten tanyázik, levegőben vadászik. Csőre horgas, karma nagy, magas lesből le-lecsap. Szeme éles, nincs hibája, ő a madarak királya. (sas)
- Füvek sűrűjében barna zenész csücsül, s lábával hegedül... cirr-cirr száll a nóta, kora reggel óta. (tücsök)
- Fűszálak közt zöld bogár, meglapulva egyre vár, ha a fűszál megrezzen, nagyot ugrik, elrebben. (szöcske)
- Bömböl, pedig nem is fél, ott él, ahol sosincs tél. Szavannán, ha dombra kiáll, világos, hogy ő a király. (oroszlán)
- Pálmafalevelet eszem, mert a nyakam hosszú nekem. (zsiráf)
- Szemétdombon hetykén állok, virradatkor kiabálok. (kakas)
- Kitykoty, kitykoty kotyogok, milyen anyóka vagyok? (tyúk)
- Szép fehér vitézek, csontvillás, szakállas, mekegő vitézek, füvet legelésznek. Kutyaugatásra szétfutnak szegények. (kecske)
- Forog, morog, füstölög, lábad elé sündörög. Ha igazán szereted, ne adj neki kenyeret! Csak jó csontot, s nem lesz rá gondod! (kutya)
- Ágról ágra, fáról fára fürgén, vígan szökkenek, ám legvígabb akkor vagyok, hogyha diót törhetek. Szeretem a mogyorót is, a rügyet is megeszem. Találjátok ki, gyerekek, mi lehet a nevem! (mókus)
- Tó vizében lépeget, békák veszedelme, békát fog, és messze néz, fél lábon merengve. (gólya)
Egyéb találós kérdések:
- Szép leányka ül a fán, piros ruha derekán, szíve olyan, mint a kő. Tudjátok, ki lehet ő? (cseresznye)
- Éjjel-nappal mindig jár, mégis egy helyben áll. (óra)
- Fent lakom az égen, melegít a fényem. Sugárból van bajszom, este van, ha alszom. (Nap)
- Két kezemmel füled fogom, ott csücsülök az orrodon. (szemüveg)
- Éjjel-nappal mindig forog, mégse szédül el. (Föld)
- Ismerek két péket, de furcsák, nézzétek! Az egyik nappal süt, a másik éjjel süt, mégsincs kenyerük. (Nap és Hold)
- Két füle van, mégsem hall, mi az? (lábos)
- Nagy hidegben jég leszek, nagy melegben pára, szárazságban rálocsolnak fűre meg a fára. (víz)
- Esik eső, csepereg, sárga levél lepereg. A nap is már rövidebb, melyik évszak lehetek? (ősz)
- Varázsbotja nincsen neki, de a tájat eltünteti. Mikor leszáll, azt sem tudod, merre van a pisze orrod. (köd)
- Szőrmebunda- zöld selyem, kint terem a réteken. Földanyánk öltözteti, tehén, kecske lelegeli. (fű)
- Ha kifele megy, befele áll. Ha befele jön, kifele áll. Ha felfele megy, lefele áll. Ha lefele jön, felfele áll. Mi az? (macska farka)
- Híd, de sosem építették, hét színe van, egy se festék. Földből nyúlik mindkét vége, mégis felvezet az égbe. (szivárvány)
- Hol vizet önt, hol havat int, hol jeget szór fejedre, s elszáll - pedig szárnya nincsen - nyugatra, keletre. (felhő)
- Erdő mélyén, bokor alján elrejtőzve bólogat; hogy könnyebben megtaláljuk, illatával hívogat. (ibolya)
- Zöld istállóban fekete lovak piros szénát esznek. (görögdinnye)
- Gyümölcs vagyok, édes vagyok, ha megértem, piros vagyok. Télen elrejt jól a kamra, mi is volnék, ha nem ...? (alma)
- Mikor fekszel, akkor ő kél, egyszer egész, máskor csak fél. Nincsen tüze, mégis lámpás, a vándornak szinte áldás. (Hold)
- Úton megyen, nem poroz, vízen megyen, nem csobog, nádon megyen, nem suhog, sáson megyen, nem susog, eső éri, nem ázik, ha fagy éri, nem fázik. (napsugár)
- Akkor vagyok legmelegebb, mikor hideg van. Akkor vagyok leghidegebb, mikor meleg van. (pince)
- Egy kis házban öt szoba sorakozik szépen, öt kis ember bújik oda melegedni télen. (kesztyű)
- Kiskoromban nyersen esznek, ízét adom a levesnek. Barátom a petrezselyem, egy csomóba kötik velem. (sárgarépa)
- Tavasszal kap levelet, s ősszel küld csak választ, de nem egyet, nem is kettőt, hanem sok-sok százat. (fa)
- Szereted vagy nem szereted, ha eszed, megkönnyezed. (hagyma)
- Sünilabda, zöld a színe, ősszel pottyan le a fűbe. Benne barna golyó lapul, nagyot pattan, hogyha gurul. (vadgesztenye)
- Kerek vagyok, mint a labda, fogyasztanak száz alakba. Nyersen esznek, főzve is, télen is és nyáron is. Saláta is leves is, megisszák a vérem is. (paradicsom)
- Idres-bodros az anyja, szép szemű a lánya, ezereszű a veje... (szőlő)
- Zöld burokba születtem, mikor aztán nagy lettem, a zöld burok kifeslett, és az úrfi kiesett. (dió)
- Két lándzsa közt, mint a pehely, fent lebeg egy virágkehely. (tulipán)
- Nyári réten virítok én a búzatáblában, szellő ringat, hajladozom piros szoknyácskámban. (pipacs)
- Egy kisasszony, egy kalapja, mégis ezren laknak alatta. (mák)
- Sötét bársony szétterül, rajta ezer lámpácska ül. (csillagos ég)
- Szekeremnek van kereke négy, de te azzal sehová nem mégy! Én se ültem rajta soha még, messze van az ide, mint az ég! (Göncölszekér)
- Virág - télen virágzik, meleg napon elázik. (jégvirág)
- Fenn is van, lenn is van, kinn is van, benn is van, néma is, zenél is, lágy is és kemény is, fehér is, szürke is, lomha is, fürge is. (víz)
- Veheted a boltban, veheted az utcán, veheted a vásárban, veheted a pusztán, veheted napközben, és veheted este, de nem fizetsz érte soha egy fillért se. (levegő)
- Alszik minden csendesen, még a Nap is elpihen. Mint a korom, fekete, vége leszen reggelre. (éjszaka)
- Honnan jön? Senki se tudja. Azt se, merre visz az útja. Kéményeken furulyáz, tőle lobban a parázs. Hátán felhő lovagol, nád előtte meghajol. A fák róla beszélnek, minek hívják, no? (szélnek)
- Csillog is, villog is, hullik is, múlik is. A füstös háztetőn, ezüstös fény, ragyogó! Hűvös is, befed is, vetése meleg is, jó takaró! (hó)
- Olyan, mintha porcukorral szórnák be a tájat, fehérek a növények és fehérek a házak. (hóesés)
- Szürke szárnyú nagy madár, szürke lesz a nagy határ, ha ősszel a földre száll. (köd)